Energetikai tanúsítvány családi házra és lakásra

A tanúsítvány több lapból áll. Az összefoglaló lapon szerepel a besorolás, a tanúsított épület vagy lakás fotója, a tanúsító adatai, a kiállítás dátuma, az egyedi azonosító kód és egy QR-kód, amely a nyilvántartási bejegyzésre mutat. A további lapok a szerkezetek és a gépészet adatait, a számított energiafogyasztást energiahordozónként és a korszerűsítési javaslatokat tartalmazzák.

A rendelet azt is előírja, hogy a tanúsítvány jelezze, hol kaphat a tulajdonos további tanácsot. Ezért minden tanúsítványon szerepel a Magyar Mérnöki Kamara tanácsadási lehetősége.

• összefoglaló lap a besorolással, fotóval és azonosító kóddal
• a határoló szerkezetek és a nyílászárók adatai és minősítése
• a fűtés, a meleg víz, a szellőzés és a megújuló rendszerek adatai
• a számított fogyasztás energiahordozónként
• korszerűsítési javaslatok és fotódokumentáció

Első lépésben az épület összesített energetikai jellemzője készül el, vagyis egy négyzetméterre és egy évre vetített primerenergia-igényét, és elosztja azzal a követelményértékkel, amelyet a 9/2023. ÉKM rendelet egy ugyanilyen rendeltetésű új épületre előír. Az arány százalékban adja a besorolást. Ugyanezt a műveletet elvégzi a szén-dioxid-kibocsátásra is, így a tanúsítványon két betű áll.

A két betű eltérhet. Egy gázzal fűtött és egy hőszivattyús ház ugyanakkora hőigény mellett más primerenergia- és kibocsátási tényezővel számol. Az I osztályba kerül az az épület is, amely a műszaki állapota miatt nem alkalmas rendeltetésszerű használatra.

A rendelet nem írja elő minden esetben a bejárást, a pontos számításhoz viszont a helyszíni adatfelvétel adja az alapot. Ha volt szemle, annak időpontja rákerül a tanúsítványra. A fotókat a rendelet tételesen meghatározza.

1. A helyiségek és a fűtött alapterület ellenőrzése, a belmagasság és a lehűlő felületek felvétele.
2. A falak, a födémek és a padló rétegrendjének megállapítása a helyszínen, a tervekből vagy a felújítási iratokból.
3. A nyílászárók típusa, üvegezése és állapota.
4. A hőtermelő, a hőleadók, a szabályozás és a melegvíz-készítés adatai, a megújuló rendszerek.
5. Fotók a jellegzetes homlokzatokról, egy jellemző hőleadóról, egy jellemző ablakról és egész épületnél a hőtermelőről.

A rendelet 9. §-a szerint tanúsítói tevékenységet az építészetről szóló törvény és a szakmagyakorlási kormányrendelet szerinti feltételekkel lehet végezni. A gyakorlatban ez a kamarai névjegyzékben szereplő TÉ jogosultságot jelenti, amelyet vizsga után ad ki a kamara.

A díjat a rendelet 10. §-a szabályozza. Az óradíj megkezdett óránként legfeljebb 5 500 Ft, lakásnál legfeljebb két munkaóra számolható el. Az utazással töltött idő óradíja a tanúsítási óradíj felénél nem lehet több, a költségek közül csak az igazolt utazási, szemle-, fényképezési és másolási kiadás számolható fel, a nem igazolható apró költségekre pedig legfeljebb a díj 10%-a. A díjjegyzéket a szerződéskor és az átadáskor is érvényesíteni kell.

Az öt év a dokumentumhoz tartozik, nem a tulajdonoshoz: ha a lakás gazdát cserél, a vevő a lejáratig tovább használhatja, például egy későbbi bérbeadásnál. Ha közben a besorolás számítási módja változik, a régi tanúsítvány a változás után 60 napig marad felhasználható adásvételhez és bérlethez.

A kiállított tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. A nyilvános lekérdezés az e-epites.hu e-tanúsítás felületén működik, és megmutatja a besorolást és a hatályt. A teljes számítás nem nyilvános.

A rendelet kimondja, hogy a tanúsítvány nem igazolja és nem helyettesíti más épületre vonatkozó követelmény teljesítését. Nem statikai szakvélemény, nem kéményvizsgálat, nem igazolja a gázkészülék vagy a villamos hálózat biztonságát, és nem mondja meg, hol hiányzik a szigetelés a falban.

A tanúsítvány korszerűsítési javaslatai a rendelet szerint előzetes ajánlások. Ha egy felújítás sorrendjéről, költségéről vagy egy rejtett hibáról kell dönteni, hőkamerás vizsgálat vagy részletes felújítási terv ad pontosabb választ.